Add comment for this object Saját megjegyzésed:
Ha az elhunyt haszonélvező az ingatlannak résztulajdonosa is a haszonélvezeti jog csak hagyaték átadó végzéssel töröltethető. Egyenes ági közeli hozzátartozók között az öröklés értékhatártól függetlenül illetékmentes. Édesapám testvére (ketten testvérek, neki NINCS gyereke) végrendeletben rá hagyta a házát-telkét, kérdésem, hogy mennyi illetéket kell ilyenkor fizetni? A testvér nem minősül közeli hozzátartozónak az illetéktörvény szerint, ezért lakóingatlan öröklése esetén 9% öröklési illetéket kell fizetni, míg minden más öröklése után 18% az illeték mértéke. Azt szeretném kérdezni, hogy állampapír öröklése nem egyenes ági rokontól illeték köteles – e, illetve a készpénz öröklése ugyanettől a személytől illeték köteles -e? Nem lakóingatlan öröklése, azaz állampapír, vagy készpénz öröklése 18% öröklési illeték alá esik, ha az örökös nem egyenes ági hozzátartozója az örökhagyónak. Hagyatéki eljárásban pénzt (kincstári takarékjegy, takarékszövetkezeti kamatjegy, banki számla)örököltem. A közjegyzői eljárás illetékét kifizettem, van-e adó (Szja) kötelezettségem és ha igen mennyi százalék?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai válaszolnak. Az APEH válaszol: illeték befizetése, elengedése, késedelmi pótléka Ajándékozás, öröklés, vagyonszerzési illeték - az olvasók kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak. Ingatlan: részleges illetékmentesség és szigorítás Illetékmentesség az örökölt vagyon egy részére, büntetés a piaci ártól túlságosan elrugaszkodó ingatlan-adásvételi szerződésekre – ezek a legfontosabb elemei a nemrég módosított illetékszabályoknak. A szabályok összefoglalását a változások ismertetésével egészítettük ki. Illetékfizetés: öröklés, ajándékozás, visszterhes vagyonátruházás Az adóhatóság bevételeinek ugyan kevesebb, mint 2 százaléka származik az illetékekből, a lakosságot terhelő fizetési kötelezettségeket azonban sokan túlzónak tartják. Az elmúlt években több politikus is szélmalomharcot vívott az örökösödési illeték eltörlése érdekében, ugyanakkor a szakértők úgy vélik, hogy a szélesebb kört érintő visszterhes vagyonátruházási illeték számítási módja is idejét múlt már, írja a Pénzcentrum.
Ha nem, akkor illetéket kell fizetniük? Válaszukat előre is köszönöm. 2014. 09. 22. Üzletrész öröklése Tisztelt Szakértő! Két magánszemély ("X" és "Y, " testvérek) 50-50 százalékos tulajdonosok két vállalkozásban ("A" és "B") A cégek jegyzett tökéje 3-3 millió forint. "A" cég hitelfelvételéhez a tulajdonosok és a "B" cég készfizető kezességet vállaltak. "A" cég felszámolás alá került. "X" személy a közelmúltban elhunyt, a cégekben csak "Y" személy maradt tulajdonosként. "B" cég ellen a készfizető kezesség beváltása érdekében a pénzintézet felszámolást kezdeményezett, mely "X" személy halála után vált jogerőssé. "X" személynek egy nagykorú gyermeke van, édesanyja él. Mindketten lemondanak az örökségről, "Y" személy a következő örökös. Kérdések: 1. amennyiben "Y" személy elfogadja az üzletrészt, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen következményekkel kell számolnia? 2. Mi az örökösödési illeték alapja és mértéke, különös tekintettel a következőkre: − "A" cég "X" személy halála időpontjában már felszámolás alatt volt, saját tőkéje negatív.
Változott-e az öröklési illeték mértéke 2013-ban? Igen, kedvező módon változott az öröklési illeték: lakóház esetében 9%, egyéb ingatlan esetében 18%-ra változott az öröklési illeték mértéke függetlenül az örökhagyó és az örökösök rokonsági fokától. Kivéve az egyenes ági rokonokat, akik 20 MFt-ig továbbra is illetékmentesen örökölnek.
Szüleimnek vannak élő testvérei és azoknak gyerekei, unokái, de nem tartom velük a kapcsolatot, nem is számíthatok rájuk, így nem szeretnék rájuk hagyni semmit. Végrendelkezés előtt próbáltam nagyon alaposan körbejárni a témát, de akkor is mondtak sokan és sokfélét. Még előttem az élet, de sokat utazom és ezért volt fontos a számomra, hogy végrendelkezzem. A vagyontárgyak nagy részét a szüleimtől örököltem 12, illetve 7 éve, és nem szeretném, ha arra érdemtelenek örökölnék. Kérdéseim: a végrendelettel kihagyhatom-e szüleim testvéreit, azok gyerekeit és az unokákat az öröklésből? A felsorolt dolgokat hagyhatom-e a Magyarországi Evangélikus Egyházra? Kell-e nekik örökösödési illetéket fizetni? Ha igen, hány százalékot? Köszönöm a válaszát. B. Edit 2017. 10. Örökösödési illeték Üdvözlöm, az alábbi kérdésben várom válaszukat, segítségüket: Az elhunytnak szülei nem élnek, két testvére van. Az egyik testvér ún. féltestvér, anyai ágon. Az elhunyttól ingatlant örököl a két testvér. Egyenesági örökösöknek minősülnek vagy nem?
{{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Olyan örökös, akik nem közeli hozzátartozók öröklési illetéket fizetnek. A közeli hozzátartozók illetékmentesen örökölnek. Sem a közeli hozzátartozóknak, sem egyéb örökösöknek SZJA fizetési kötelezettsége – az öröklés miatt – nem keletkezik. Ha az öröklés tárgya ingatlan és az örökös azt továbbértékesíti – többért, mint amennyiért örökölte – akkor kell csak SZJA-t fizetnie a pozitív különbözet után, feltéve, hogy az örökléstől számított öt év nem telt el. Nem egyenes ági rokonom minden vagyonát közjegyző által hitelesítve, végrendelkezésében rám hagyta. Ez lakóingatlan, gépkocsi, készpénz. A készpénz bankszámlán van, az ő meghatalmazásával én is hozzáférhetek. Az ő elhalálozásával, a fent említett tételekre milyen illetéket kell majd fizetnem? Vagy esetleg van e olyan másik fajta szerződés, ami kedvezőbb az illetékfizetési szempontból? Nem egyenes ági rokonok közötti vagyonmozgás minden eseten illetékvonzattal jár. Csupán a mérték különböző. Általában 4% a vagyonszerzési illeték mértéke (eltartási szerződés, adásvétel).
Halálunk esetén a hátramaradt szeretteink számos esetben megúszhatják a 18%-os öröklési illetéket, sőt, bizonyos esetekben még a hagyatéki eljárást is, ha egyes dematerializált befektetésekben tartjuk a vagyonunkat. Megnéztük, melyik befektetés, megtakarítás hogyan öröklődik. Sajnos bárkivel előfordulhat az a szomorú tragédia, hogy elhalálozik és a szerettei nem férnek hozzá a pénzéhez, befektetéseihez, amely a család kiadásainak fedezéséhez kellene, mert hagyatéki eljárás alá vonták. Ilyen esetben gyakran előfordul ugyanis, hogy hosszú hónapok után dönti el a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző vagy - vita esetén - akár a bíróság... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 543 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
Ajándékozásnál és öröklésnél a mérték 9% ha lakóingatlanról van szó és 18% ha nem (gépjármű, készpénz). 3 testvér fél éve örökölt 8, 7 Aranykorona értékű földet, melyet még nem mértek ki, nem használják. Eladásra került 3×100000. -Ft. -ért 2013. februárban. Az adásvétel adó és illetékmentes-e? Sógorom súlyos beteg, még éltében ugyanakkor eladott 600000. -Ft értékű aranykorona értéket. Adóznia kell-e utána? Személyi jövedelem adót akkor kell fizetni ha az eladott föld értéke azaz a hagyatéki eljárásban megjelölt érték és az adásvételi szerződésben írt vételár között van pozitív különbség. Ha van: az adó mértéke 15% de csak a különbözet után kell fizetni. Ebből is levonható pl a közjegyző örökölt földre eső díja, az adásvételi okiratszerkesztés ügyvédi díja. Kivétel az adózás alól ha a termőföld eladása olyan személy részére történik aki állattenyésztést folytató regisztrációs számmal rendelkező mezőgazdasági termelő. Ez esetben Eladó nem fizet személyi jövedelemadó és a vevőt illetékmentesség illeti meg.