Add comment for this object Saját megjegyzésed:
Az újra megalakult kormány miniszterelnöke Szemere Bertalan lett. "
Miután a ház elfogadta az indítványt, Kossuth egy inkább népgyűlésre emlékeztető országgyűlésben terjesztette elő a Magyarország függetlenségének kimondásáról és a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztásáról szóló határozat tervezetét. A tömeg lelkesedése gyorsan elvette a határozat ellenzőinek bátorságát. A javaslatot végül a képviselők közfelkiáltással, s nem szavazással fogadták el. Az országgyűlés egyben kormányzóelnökké, egy ideiglenes államfővé választotta Kossuthot. A döntéseket megfogalmazó Függetlenségi nyilatkozatot, mely nagyrészt Kossuth munkája volt, április 19-én A' magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata címmel tették végleges szövegezésben és nyomtatásban közzé, amelyet a magyar nemzet törvényesen egybegyűlt főrendei és képviselői nevében báró Perényi Zsigmond, a felsőház másod-elnöke, Almásy Pál, a képviselőház elnöke, és Szacsvay Imre, mint az országgyűlés jegyzője írtak alá. A trónfosztás következményei [ szerkesztés] A trónfosztással Kossuthnak határozott célja volt, de ezek nem valósultak meg.
· Váci csata (július 17. ) · Vízaknai ütközet Világosi fegyverletétel Hadsereg létszáma A magyar kormány csapatai Kb. 150 000 fő, 464 tábori és 393 várlöveg Osztrák császári csapatok Kb. 165 000 fő, 770 löveg Orosz cári csapatok 193 000 fő, 584 löveg
E-könyv megvásárlása -- 8, 18 USD Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Barnes& Books-A-Million IndieBound Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 1 Ismertető Ismertető írása szerző: Nagy György Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek A következő engedélye alapján megjelenített oldalak: Kossuth Kiadó.
A Debreceni trónfosztás az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseménye volt, amely 1849. április 14-én zajlott le. Ezen a napon mondta ki a debreceni országgyűlés a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását, amit öt nappal később a Függetlenségi Nyilatkozat kiadásával erősített meg. Kossuth Lajos kormányzó Szemere Bertalan miniszterelnök Mivel a schwechati csatavesztés után, az országgyűlés nem tartotta megoldhatónak Pest-Buda védelmét, így a főváros visszafoglalásáig 1849. január elejétől május 31-éig Debrecenben ülésezett az országgyűlés. Miközben folytak a fegyveres harcok, Debrecenben sorsdöntő politikai elhatározás született meg. A magyar országgyűlésnek méltó választ kellett adni az olmützi alkotmányra. Az 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban ülésező kibővített országgyűlés történelmünkben másodszor mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását. Ugyanezen a napon Kossuth Lajost kormányzó elnökké választották. A függetlenségi nyilatkozat lehetőséget adott arra, hogy Magyarországon a törvényes hatalom helyreálljon.
A szabadságharc vezérét gyakorlatilag ugyanaz a szándék vezérelte, mint II. Rákóczi Ferencet: abban bízott, hogy a független Magyarország támogatást, de legalább elismerést kap majd a nagyhatalmaktól. Várakozásai azonban nem valósultak meg, mivel a brit és francia diplomácia számára az európai egyensúly megtartása jóval fontosabb volt a magyar ügynél, így ezek az államok az egységes Ausztriát részesítették előnyben a térség politikai viszonyainak újragondolása helyett. Hasonlóan vélekedett I. Miklós orosz cár is, aki később fegyverrel támogatta Ferenc József császárt a szabadságharc leverésében. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Rubicon - 1849. április 14.