Add comment for this object Saját megjegyzésed:
Magyarország II. világháborús történetét a politika- és hadtörténet alaposan feldolgozta már, létezett azonban a hadviselésnek egy olyan része is, amely sokáig láthatatlan és kibeszéletlen maradt. A civil lakosság elleni atrocitások, azon belül is elsősorban a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak története politikai és személyes okokból is hosszú évtizedeken keresztül tabutémának számított. 3. 490 Ft 2. 792 Ft A kötet a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról. A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppúgy, mint a kollektív és az egyéni emlékezetben. A kötet elemzi a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás okait, motivációit, formáját, fényképeit és főbb személyiségeinek életútját.
Magyarország II. világháborús történetét a politika- és hadtörténet alaposan feldolgozta már, létezett azonban a hadviselésnek egy olyan része is, amely sokáig láthatatlan és kibeszéletlen maradt. A civil lakosság elleni atrocitások, azon belül is elsősorban a nők ellen elkövetett tömeges nemi erőszak története politikai és személyes okokból is hosszú évtizedeken keresztül tabutémának számított. Pető Andrea Elmondani az elmondhatatlant című kötete a módszertani és elméleti nehézségeket szem előtt tartva, alaposan és érzékenyen elemzi a kérdést, és a feminizmus fogalomrendszerét segítségül hívva elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen események és elbeszélések formálták a nemi erőszakkal kapcsolatos kollektív emlékezetet, mi alakította ki a hallgatás és az elhallgatás spirálját, és végül hogyan vált a nők elleni erőszak története emlékezetpolitikai csatározások játékszerévé. A környező országokban történt hasonló esetek összehasonlító elemzésével azokat a tényezőket is igyekszik feltárni, amelyek egy háborúban tömeges nemi erőszak elkövetéséhez vezetnek.
Home Newsroom Pető Andrea: ELMONDANI AZ ELMONDHATATLANT ELLE, 42. oldal A CEU professzora több mint húsz éve foglalkozik a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszak történetével, az ebből megszülető kötete pedig valóban hiánypótló. A sokáig kibeszéletlen, sőt tabunak számító témát számos vetületében körüljárja: a könyvben a becsült számadatokon túl a művi terhességmegszakításokról, az "erőszak gyermekeiről" és az elhallgatásokról is olvashatunk, sőt, a jelenséget a történész az elkövetők oldaláról is megvizsgálja. Top Stories July 1, 2020 June 27, 2020 June 26, 2020 June 25, 2020
Ugyancsak megnehezíti a kutatást, hogy a Hadtörténelmi Levéltárban rendkívül kevés releváns anyag került be a témára vonatkozólag, forrásokat elsősorban a polgári levéltárban találhatnak a kutatók. A kutatás emberi oldalát tekintve azt emelte ki a levéltárvezető, hogy valószínűleg a téma kutatásához ahhoz is kell, hogy az eseményektől távolodva ne legyen annyira élő a történés. (Fotó: Magyar Nemzeti Levéltár / Varga Máté) Kiss ezt követően áttekintést adott a könyv szerkezetéről, legfőbb kérdésfeltevéseiről. Kiemelte, hogy a kötet rendkívül összetett képet kínál az olvasó elé. Különösen érdekeseknek találta azokat a fejezeteket, amik a nemi erőszak, illetve a születési számok, és terhességmegszakítások kapcsolatát elemzik. A két méltatást követően Pető Andrea szólt a kötetről. Felszólalásában elsősorban a felelősség kérdését emelte ki. A háborús nemi erőszak olyan téma, ahol a történésznek morális felelőssége van azzal kapcsolatban, hogy mit, hogy, s miképp ír le. Ez is egy olyan történet, amit mindenképpen el kell mondani, s szinte minden családot érint.
Összefoglaló A kötet a budapesti népbíróság egyik legelső ügyének, Dely Piroska esetének krimiszerűen izgalmas elemzésén keresztül ad képet a második világháborút követő igazságszolgáltatás természetéről, valamint a nők szélsőséges radikális politikai mozgalmakban való részvételéről, részletesen szólva a nők elkövetővé válásáról, valamint a háború utáni emlékezetük kialakulásáról. A női elkövetők eddig láthatatlanok voltak a történetírásban éppúgy, mint a kollektív és az egyéni emlékezetben. A kötet elemzi a magyarországi szélsőjobboldali női politizálás okait, motivációit, formáját, fényképeit és főbb személyiségeinek életútját. Pető Andrea 1964-ben született Budapesten, történész, MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Öt monográfiája, 31 szerkesztett kötete és 261 könyfejezete valamint tanulmánya tizenkilenc nyelven jelentek meg. 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki.