Add comment for this object Saját megjegyzésed:
Hazánkban az imahelyek egy minarettel épültek, ezekből a rekonstrukcióknak köszönhetően eredeti formájában összesen három -a pécsi, az egri és az érdi- látható ma. Szintén vallási épülettípus a hazánkban mindössze két helyen (Pécsett és Budapesten) fennmaradt türbe, a kupolás, nyolcszögletű sírkápolna, amelyet magas rangú vezetők, illetve a szultán sírja fölé emeltek. A világi rendeltetésű építmények közül Magyarországon a legjelentősebbek a fürdők voltak. Ezek egy része természetes forrásokra épült termálfürdő, másik része gőzfürdő volt. A fürdőknek azon túl, hogy rituális és egészségügyi jelentőségük volt, a társadalmi élet fontos színhelyei is voltak, továbbá stabil bevételi forrást jelentettek és nem utolsó sorban nagyban növelték alapítójuk népszerűségét. A legszorgalmasabb fürdőépíttető Szokollu Musztafa volt, akinek nevéhez tizenhat ilyen létesítmény fűződik, például a budapesti Rudas és a Császár fürdő is. A magyarországi török hódoltság kezdetével tehát a települések sziluettje gyorsan megváltozott, de amilyen gyorsan lezajlott ez a változás, olyan gyorsan alakult vissza a városok képe a főváros, Buda 1868. évi visszafoglalása után.
A gőzfürdő helyiségeit és vizét egykor padló alatti fűtőrendszerrel melegítették. Előcsarnokában díszes csorgókút volt, mely ma rekonstrukcióban látható. A falak mellett ülőpadok, ún. szofák voltak. Az előcsarnok után keskeny helyiség következett ez a "tepidárium", ahol faragott díszítésű falikút és mosdómedence, ülő- és pihenőpad várta a fürdőzőket. Ma ezek is rekonstrukcióban láthatók. A harmadik, nagyobb helyiségben szintén pihenőpadok voltak. A bejárat közelében volt a nyolcszögű köldök kő, amelyen a fürdővendégeket masszírozták. A helyiségeket kupolák fedték, a világítást a boltozatba és kupolákba vágott hatszögű nyílások biztosították. A helyreállítás során készültek az üvegszemekkel áttört boltozatok. Az egykori fürdőkamra és tüzelő tároló fedett helyiségeiben és a bejárat előterében kis kiállítást rendeztek be, amely a magyarországi török fürdőket, valamint a Memi pasa fürdő feltárásának történetét ismerteti. · Hotel Tourist, Ferencesek u. Az egykori ferences kolostor helyén a török korban több épület állt, így Memi pasa medreszéje (= főiskola), Szolimán aga lakóházai, odébb Memi pasa kupolás fürdője, melyet 1880-ban bontottak le.
A nyugati homlokzaton látható 3 török ablakrács a felsorolt épületek valamelyikéből való. A kolostor melletti ferences templom volt egykor a Memi pasa dzsámi. A török építészeti maradványokat itt valószínűleg vakolat takarja és átépítések. · Idrisz Baba türbéje, török síremlék, 1591 Pécs, Nyár u. 8. A kórház területén találjuk a török kori sírhelyet, Idrisz Baba türbéjét. A sírhelyen nyugvó török férfiú személyéről csak keveset tudunk. Evlia Cselebi török utazó, "igazhitű orvosnak" nevezi, Ibrahim Pecsevi szerint csodatévő jövendőmondó volt. A nyolcszög alaprajzú, kupolás sírhely az 1500-as években épült. A török hódoltság után 1686-ban a jezsuiták vették birtokukba, és a pestiskórház kápolnájává alakítottak át, majd a pestises betegket oltalmazó Szent Rókusról nevezték el. (Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb neve. ) Később a katonaság lőporraktárnak használta. 1912-ben részben feltárták és restaurálták, de mai alakját csak 1961-ben történt műemléki helyreállítása után kapta meg. Ekkor tárták fel Idrisz Baba sziklába vágott sírhelyét, ahol megtalálták a benne ép állapotban lévő csontvázát is.
Fülep L. : A magyarországi művészet története (p. 371-372) - Bp. 1961. Képzőmúv. Alap K. - Kossuth Ny. 61. 3465. Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája - Gondolat K. 1981. - ISBN 963-280-607-7 Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9 H. Stierlin: Türkei - Architektur von Seldschuken bis Osmanen - Taschen Weltarchitektur - ISBN 382287857X H. Stierlin: Iszlám művészet és építészet - Bp.
Cím: 7623 Pécs, Rákóczi út 2 A Jakováli Hasszán pasa által alapított dzsámi a 16. század második felében, a Szigeti kapun kívül épült fel. A dzsámit a helyreállításkor eredeti rendeltetésének megfelelően rendezték be. Magyarországon ez az egyetlen olyan török kori imaház, mely minaretjével együtt maradt épen. A dzsámi négyzet alaprajzú, kupolája kívül nyolcszögű, belül kör alakú dobon ül. Az észak-nyugati sarkán emelkedik a minaret, a dzsámi maga dél-keleti tájolású, Mekka felé fordul. A török kiűzése után Nesselrode pécsi püspök 1702-1732 között a dzsámit kápolnává alakította át Nepomuki Szent János tiszteletére szentelve. Az épületet kívülről barokkosította, belül énekkarzatot építtetett. Ekkor bontották le az előcsarnokot, és a kápolnához hozzáépítették az akkor még földszintes kórházat. A kápolnává alakított dzsámi restaurálását 1956-ban kezdték meg. Ekkor kissé kiszabadították az épületek szorításából, elbontották a barokk toldásokat, és az eredeti padlószintet is visszaállították.
A galérián az egyik tárlóban zenével kapcsolatos emlékek is láthatók. Mi pedig nézzünk mai, de nyilván az ősi hagyományt felelevenítő táncoló derviseket: Források: Csorba Csaba: Pécs. Bp. Panoráma, 1983 Kolta János: Pécs. Panoráma, 1975 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664 Bp. Gondolat, 1985 Nagy János Ádám–Ledniczky Lívia: Pécsi séták. Alexandra, 2009
in by | no comments Pasha Jacowali Hassan Mosque in Pecs - Hungary Jakováli Hasszán dzsámija Magyarország egyik legjobb állapotában fennmaradt török építészeti emléke Pécsen: az egyetlen, amelynél a dzsámi és a hozzá csatlakozó karcsú minaret majdnem változatlanul őrizte meg az eredeti tömegcsoportot. Evlija Cselebi leírásából tudjuk, hogy Jakováli Hasszán pasa építtette, feltehetően a 16. század második felében, akkor, amikor Pécs többi jelentős török épülete, közöttük Gázi Kászim pasa dzsámija is keletkezett. ;. Address:Jakovali Hassan Mosque 7624 Pécs, Rákóczi Way 2, Hungary Map for Jakovali Hassan Mosque Share and Enjoy