Add comment for this object Saját megjegyzésed:
Szerző: 2003. február 5. | Frissítve: 2016. április 13. Forrás: Madarász Utcai Gyermekkórház és A veszettség egyfajta speciális agyvelőgyulladás. Kórokozója a veszettség vírus. A betegség embernél és állatnál is minden esetben halálos végű. Veszettség (lyssa, rabies) elleni oltás Miért van szükség veszettség elleni oltásra? A beteg állat a nyeléshez szükséges idegi tevékenység zavara miatt nem eszik, nem tud inni. Az adott fajra jellemző viselkedés a beteg állatnál megváltozik. A vírust a beteg állat életének utolsó 4-5 napjában a nyálával üríti. Harapáskor, ill. a sérült bőr vagy nyálkahártya nyállal történő szennyeződésekor kerül az ember szervezetébe, és az idegrostok mentén jut el az agyba. Terjedési sebessége kb. 2mm/óra. Lappangási ideje néhány naptól néhány hétig terjedhet; függ attól, hogy a harapás melyik testtájon történt. Magyarországon elsősorban macska, oltatlan kutya, róka terjeszti a veszettséget, de ismert szarvasmarhától kapott emberi veszettség is, és vadon élő madarak is terjeszthetik.
Tíz nap alatt adta be az oltásokat – az utolsó olyan erős volt, hogy egy egészséges kutya megbetegedett volna tőle, ám a gyerek meggyógyult. (A veszettség ellen elsőként beoltott Joseph Meister később a Pasteur Intézet gondnoka lett, de élete tragikus véget ért. 1940-ben, Párizs német megszállása után SS-tisztek arra akarták kényszeríteni, hogy nyissa fel Pasteur kriptáját, de ő inkább öngyilkos lett. )
Elfogadás Bővebben Sütik törlése
A kötelező oltás pótlásának határidejéről a későbbiekben, a korlátozások feloldásának függvényében születik döntés.
Bár a gazdiknak nem jelent semmilyen többlet tennivalót, azért érdemes tudni róla: 2014. december 17-től új, fontos változás lépett életbe a veszettség elleni oltással kapcsolatban. Az oltást végző állatorvos köteles az eb veszettség elleni védőoltásának beadását követő 8 napon belül az oltás időpontját, a felhasznált oltóanyag nevét, gyártási számát, az oltást végző állatorvos nevét, kamarai bélyegzője számát az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt. ) 42/A. § (1) bekezdése szerinti országos elektronikus adatbázisban rögzíteni. Ez az adatbázis a PetVetData, amelyről már írtunk. Érdemes ellenőrizni, hogy szerepel-e kedvencünk a nyilvántartásban. Amennyiben nem, sürgősen fel kel keresni az állatorvost, mivel az eb adatait ő tudja regisztrálni. Az oltással kapcsolatban is érdemes egyeztetni állatorvosunkkal. Az érvényes oltási könyv nem elég, a kutya veszettség elleni oltásának mostantól az elektronikus rendszerben is szerepelnie kell! Fotó: Kiss Csanád Címkék: oltás, veszettség elleni Weboldalunk használatával jóváhagyod a cookie-k használatát a Süti (cookie) irányelvek értelmében.
| 2013. szeptember 29. Az agyvelőben főleg az Ammon-szarvak, a közép agy és a nyúltagy szürkeállományában okoz gócos elváltozásokat a ragályanyag. Pofán érő harapás esetén a vírus közvetlenül az agyi idegek mentén hatol az agyba. Az agyvelőben elszaporodott kórokozó aztán szétszóródik a szervezetben, eljut a nyálba, amely aztán a betegség továbbvitelében a legnagyobb szerepet játssza. A kutyák veszettségének a klinikuma igen változatos. A lappangási idő legtöbbször néhány hét, előfordul azonban, hogy csak néhány nap, másrészt nem kizárt több hónapos, több mint féléves inkubáció sem. Általában minél közelebb történt a marás az agyhoz, annál rövidebb a lappangás és megfordítva. A dühöngő veszettség a kutya viselkedésének a megváltozásával, ingerlékennyé, izgatottá válásával kezdődik. Az ugatás rekedtté válik, a kutya támadó magatartást vesz fel, kimerülésig igyekszik ketrecéből, láncaitól megszabadulni. Ha mozgása szabaddá válik, messze elkóborol és az útjába akadó embereket és állatokat megharaphatja.
A veszett állat berontott a szomszédos házba, ahol dühöngve nekitámadt a kisfiúnak. Az őt ellátó orvosban sajnos nem merült fel a veszettség gyanúja, így a kisfiú a kórházban a veszett macska gazdájával egyidőbenvesztette életét, akit szintén megharapott a veszett macska. A veszettséget már igen régóta ismeri az emberiség. 5000 évvel ezelőtti krónikákban már leírták a tüneteit állaton, emberen egyaránt. Mivel okát nem ismerték, védekezni nem tudtak ellenne, a legrettegettebb betegségek közé tartozott. Hazánkban az esetek túlnyomó többségében a vörös rókák a terjesztők. A háziállatok fertőzése rókával való érintkezésre vezethető vissza. Hazánkban a betegséget terjesztő rókapopuláció szájon át, csalétekkel történő immunizációs programjának köszönhetően sem a vadonélő, sem a háziállatok körében nem diagnosztizáltak veszettséget 2011 óta. Laboratóriumi vizsgálat utoljára 2010-ben adott pozitív eredményt egy kutya esetében. Viszont egymás után érkeznek a hírek a környező országokból a veszettség elterjedéséről, ahol nem ilyen jó a vadak és háziállatok átoltottsága.
Idős kutya a családban - Gyakori betegségek 2. rész Gondos gazdiként mindent megteszünk kisöregünk boldogságáért és egészségért, ezért is jó, ha tisztában vagyunk azzal, milyen jelekre érdemes odafigyelni. Tarts velünk! Lipoma, a jóindulatú zsírdaganat kutyáknál Zsírcsomó, zsírdaganat, lipoma… Első olvasatra ijesztően hangozhatnak e kifejezések, ám legtöbb esetben jóindulatú daganatokról van szó. Mit kell tudni róluk és mi a teendőnk? Új kutya érkezik a családba – 8 érv a mielőbbi állatorvosi látogatás mellett Az új családtag érkezése megannyi izgalommal jár, akkor is, ha négylábú. Ahogy magunkhoz vesszük választottunkat, felkerülhet a rózsaszín szemüveg is, hiszen olyan édes! Szeretnénk, hogy jól érezze magát és egészséges legyen – ehhez pedig elengedhetetlen egy látogatás az állatorvoshoz, minél előbb! Hogyan legyél a kutyád legjobb barátja? - Alapvető tudnivalók Az ember legjobb barátja a kutya. Ez fordítva is igaz? Egy kutya egy életen át hűségesen mellettünk áll, ezt a szívességet hálálhatjuk meg oly módon, hogy felelősségteljesen, szeretettel gondoskodunk róla.
Ezzel egy időben vagy később bénulásos tünetek (pl. kancsalság, az állkapocslógás, a garatbénulás stb. ) válnak megfigyelhetővé. A kutyák ilyenkor képtelenek ételt, ivóvizet felvenni, szájszögletükből nyál csurog (víziszony). Megbénulnak a törzs- és a végtagizmok is. és a beteg 2-4 nap alatt elpusztul. A csendes veszettségben elmarad az izgalmi stádium, a dühöngés. A nyugodtnak, tompultnak tűnő kutya azonban hirtelen megmarhatja a felé nyújtott kezet. Ilyen esetekben főleg a bénulásos jelenségek állnak előtérben, és pl. az étvágytalanság panasszal állatorvoshoz kerülő kutya azért nem eszik, mert garatizom bénulása van. előfordulnak a legkülönbözőbb átmenetek a két kórforma között. A veszettség változatos klinikai képe, valamint rendkívüli veszélyessége következtében megállapítása nagy óvatosságot igényel. Veszettségre minden esetben gondolni kell, ha a kutyán a viselkedés megváltozását vagy a központi idegrendszer megbetegedésére utaló bizonytalan tüneteket észlelünk, különösen azoknál a kutyáknál, amelyek veszett rókák vagy macskák harapásának ki lehettek téve, nincsenek beoltva vagy gazdájuk ezt nem tudja igazolni.
Egyetlen veszett róka sem tartja tiszteletben az országhatárokat! Mindezek figyelembevételével az ÁNTSZ fenntartja a kutyák évenkénti kötelező vakcinázását, ami kijáró macskák esetében is nagyon ajánlott lenne. Kinek köszönhetjük a veszettség elleni oltást? Louis Pasteur nevéhez fűződik a veszettség elleni oltás előállítása. Ő írta le a "Betegségek csíraelméletét is": azaz, ő jött rá, hogy a fertőző betegségeket a beteg szervezetből az egészségesbe kerülő "csírák", parányi élőlények okozzák. Pasteur 1882-ben kezdett a veszettséggel foglalkozni- veszett nyulak gerincvelőjéből olyan vakcinát állított elő, amellyel nemcsak előzetesen tett védetté kutyákat, de frissen fertőzött állatokat is megmentett. A védőoltást még csak tizenegy állaton próbálta ki, amikor 1885. július 6-án Elzászból a kétségbeesett szülők elhozták hozzá a kilencéves Joseph Meistert, akit egy veszett kutya mart meg. Pasteur nem kis lelki tusa után úgy döntött, alkalmazza a fiún az eljárást. Tudósként úgy érezte, a vakcina további vizsgálatot igényel – de az is biztos volt, hogy kezelés nélkül a fiú meghal.