Add comment for this object Saját megjegyzésed:
A bécsi forradalom idején sem látja át az eseményeket, így Alfonsine és anyja kétszínű politikáját sem. Magukkal ragadják az események, közel kerül a szeretett nőhöz, elkábítja Ridegváry ajánlata, hogy Oroszországba mehetne magas rangú hivatalnokként, s így méltóvá válhatna Alfonsine kezére. Végül mégis anyja szava dönt, és vele tart Magyarországra. De tudni, érezni lehet, hogy itt élete zátonyra futott, a kompromisszum, amit köt, és az elhatározás, már nem fordítható többet vissza. Önfeláldozása családjáért, elsősorban Ödönért, akinek felesége, gyermekei vannak, hihetetlenül nagy jellembeli fordulat Jenőnél. Bátran áll a bírák elé, ekkor már tiszta logikát követve határoz a továbbiakról, tudatosan, ésszerűen cselekszik. Elvállal mindent a törvényszék előtt, hogy minél előbb végére érjen a tárgyalás, a kihallgatás során pedig ne legyen szükség tanuk bevonására, akik esetleg felismerhetnék. Tragédiája, hogy kivégzése előtt szembesülnie kell szerelme árulásával. Tettével, hogy életét áldozza, igazi hőssé válik.
0 oldal 1-0 találat, összesen 0.
Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5. ) A márciusi ifjak egyike, regényíró, a "nagy magyar mesemondó", országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-től 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Jókai Mór (1825–1904) református középnemesi családban született Komáromban. Az anyakönyvezéskor a Jókay Móric nevet jegyezték be, de 1848-ban demokratikus érzésű lévén az y-t i-re változtatta, hogy nemesi származása ne kapjon hangsúlyt. Ekkoriban kezdte el használni hivatalos írásokban és művei aláírásakor a rövidebb Mór utónevet is. Iskoláit Pozsonyban (ahová az akkor szokásos módon cseregyerekként, német nyelvtanulás céljából küldték el), Pápán és Kecskeméten végezte. A pápai református kollégiumban ismerte meg Petőfi Sándort és annak unokatestvérét, Orlai Petrich Somát (a későbbi festőművészt); velük együtt vett részt az iskola önképzőkörének munkájácskeméten 1842–44 között jogot tanult.
1848 március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza.
1867-ben az osztrák-magyar kiegyezésénél a magyar alkotmány újbóli létrehozásánál Jókai aktívan kivette részét a politikából. Mint a Tisza kormány állandó támogatója, nemcsak a parlamentben, ahol 20 éven keresztül képviselte magát, de mint a kormányszervezet szerkesztője is hatékonyan tevékenykedett. Bár ő maga sosem lépett hivatalba, gyakran segítette ki a kormányt a nehéz helyzetekből. 1886. November 20. -án halt meg első felesége. 1897-ben a király nevezte ki a felsőház tagjának. 1899-ben országos botrányt kavaró házasságra lépett Nagy Bella 20 éves színésznővel. Jókai Mór 1904. Május 5. -én halt meg, és első felesége mellé, a Kerepesi úti temetőbe temették el.
Mindenféle elöl-utol talált embernek pedig, akármit kérdez, feleletet ne adjon. – De hisz akkor engem igen ostobának fognak tartani. – No, csak higgye el nekem, hogy ezzel a passzussal sok szép világot be lehet utazni. " 7 hozzászólás
Hoacin 2017. április 16., 11:57 Tíz évesen a felfoghatatlan cselekménynél is nagyobb rejtélyt képzett előttem, hogy miért is kell nekem szenvedni ezzel. A könyvet végül anya olvasta fel, míg én a földön legóztam, és a sztori minden csatázásánál jobban izgatott, hogy tudok-e építeni kalózhajót a benzinkutas és üdülővárosi kollekciómból. Arra még tisztán emlékszem, hogy lóvontatású lett a naszád, amin egy pálmafa trónolt kapitányként, de a történetből semmi nem maradt meg, csak az elviselhetetlen cikornyássága és terjedelme. Unalmasan banális a kérdésem: miért kell ezt gyerekekkel olvastatni?! Ennyi erővel kezükbe lehetne nyomni a Háború és békét, netán tavalyi vetésjelentéseket, nagyjából hasonló arányban kapitulálna örökre az olvasási kedvük. Mert ez egy jó könyv. Ez egy kalandos olvasmány… felnőtteknek. Bár a körmönfont megfogalmazás, és a meglepetésszerűen támadó latin kifejezések néha a fejemre borultak, szinte végig élvezettel és kíváncsian bújtam az oldalakat. Oda se neki, hogy locus communist mondanak egymásnak, mire valaki összecsapja két első extremitását, hogy divergens bajuszok késztetnek gyanakvásra, mielőtt definitíve elaludnék.
A kőszívű ember fiai Baradlay Kazimir, a fiúk atyja, ki Habsburg-hű, végrendelkezik. A felesége azonban megesküszik, hogy végakaratának ellenkezőjét teszi, s hazahívja a pétervári követet, Baradlay Ödönt. "Legidősebb fiam, Ödön, maradjon a szentpétervári udvarnál. Most még csak követségi titkár, idővel magasabbra lesz hivatva. Az a hely jó iskola neki. A természet és a ferde hajlamok sok rajongást oltottak szívébe, ami fajunkat nem üdvözíti. Ott kigyógyítják mindabból. Az orosz udvar jó iskola. - Második fiam, Richárd, még egy évig marad a királyi testőrségnél. De ez nem életpálya. Kezdetnek jó. Innen lépjen át a lovassághoz; ott szolgáljon ismét egy évig, s akkor igyekezzék a táborkarba bejutni. Ügyesség, vitézség és hűség három nagy lépcső a magasba jutáshoz. Mind a hármat a gyakorlat hozza meg. - Harmadik fiam, a legifjabb, Jenő: az én kedvencem. Nem tagadom, hogy a legjobban szeretem őt mind a három között. Ő nem fogja azt soha tudni. Mert hiszen úgy bántam vele, mintha mostohája volnék.
A kőszívű ember fiai E-KÖNYV leírása 1848 március 13-án az egész város felbolydult Bécsben. Richárd is ott van a bécsi utcákon. Egymásnak ellentmondó parancsokat kap, ezért nem használja, csak a kardja lapját, nem gyilkol, csak szétkergeti a csőcseléket. Jenő, aki soha életében nem fogott kardot, egyik erkélyről Ödönt hallja beszélni, ami megrémíti és eszébe jut, hogy ez a második lépcső ama magaslathoz. A forradalom minden történelmi korban izgalmas. A magyar történelemben a negyvennyolcas szabadságharc mérföldkő, kivételes nemzedéket hozott magával. Sajátos közép-kelet-európai helyzet, hogy a politika szabta feladatok terhe a szépírókra hárul, így a nagy nemzedék művészi tevékenysége összefonódik a közéleti szerepvállalással. A nemzetet bátorítani kell, hosszabb ideig vigasztalni, de leginkább elbódítani nagy eszmékkel, a dicső múlttal. Jókai, az elnyomatás korában a nemzet bánatát hosszasan vigasztalandó, fölhasználja a romantika minden eszközét. A Kőszívű ember fiai témája a nemzeti függetlenségért vívott harc körül bonyolódik, mely függetlenséghez a szerzőnek az a nem egészen illúziómentes elképzelése fűződik, hogy a hazai kultúra fellendülését hozza.