Add comment for this object Saját megjegyzésed:
A közismert tantárgyak esetén Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportban (DFHT) tanítási-tanulási stratégia egyik típusát: a KIP tanulásszervezési módszert alkalmazzuk. A DFHT magában foglalja a különböző tanítási technikákat és módszereket, mint amilyen az egyéni fejlesztés, a pármunka vagy a csoportmunka. A KIP egyfajta csoportmunka, alkalmazásának egyik legfontosabb eredménye a státuszkezelés. A 8. osztállyal történelemből DFHT-KIP módszerrel a Kádár-korszak témakör rész-összefoglalásával foglalkoztunk. Az órát A tanú c. film részletével indítottuk, ami a nagy gondolatát is adta az órának: "Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk! " A csoportmunkák során a mai fogyasztási cikkekről táblázatot, a korszak egy ismert személyével interjút, párkereső játékkártyákat és a Kádár-korszak jelmondatáról igaz és hamis állításokat készítettek a diákok. Az óra jó hangulatban telt el, mindenki teljesítette a kijelölt szerepét. A 6. osztályosokkal Magyarország a 18. században összefoglaló DFHT-KIP órát tartottunk.
Nagy gondolattal indult az óra: "Életünket és vérünket! ", majd ismétlésként Learning Apps keresztrejtvényt oldottak meg a diákok. A csoportfeladatokat: időszalag-, táblázat- és interjú készítése, újságcikk írása. Időben és eredményesen elkészültek a csoportmunkák, így az egyéni feladatok sikeresen tudtak épülni a közösen elvégzett munkára. Jó hangulatban telt az óra.
A bevezetéshez kapcsolódóan az alábbi díjmentes szolgáltatásokat biztosítjuk az intézmények részére. 39. ábra: A szolgáltatási portfólió elemei [4] eSzTR –Elektronikus Szakmai Támogató Rendszer A mentorált innováció részeként egy komplex támogatási szolgáltatáscsomag került kidolgozásra és működtetésre, amely az alábbi elemekkel segíti az intézményi implementációt és a projekt hosszú távú fenntarthatóságát. A Tudástár A Tudástár egy olyan online elérhető repozitórium, amely a Komplex Alapprogram összes dokumentuma metaadatokkal ellátva kereshető és letölthető. Az alábbi elemekből épül fel, a folyamatosan bővülő rendszer: 40. ábra: A Tudástár tartalmi elemei [5] Összefoglalás [6] A Komplex Alapprogram tehát a korai iskolaelhagyás megelőzésére alkalmas tanulást támogató pedagógiai módszerek kidolgozását és elterjesztését, a pedagógiai szemléletváltás elősegítését szolgáló képzések, módszerek és továbbképzési tartalmak és az intézmények et támogató rendszer kidolgozását valósítja meg. A Komplex Alapprogram bevezetése, az alprogramok tanulásszervezési integrálása az iskola részéről kreatív fejlesztői aktivitást kíván, ezért a bevezetéshez az intézményeket olyan tanulószervezeteknek tekintjük, amelyek a kapott szakmai támogatást felhasználva önállóan is képesek az alprogramokat működtetni.
A Komplex Alapprogram (KAP) bemutatása Az EFOP-3. 1. 2-16-2016-00001 azonosítószámú, "A köznevelés módszertani megújítása a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése céljából" című projekt. Az Eszterházy Károly Egyetem által vezetett konzorciumi keretben megvalósuló beavatkozás legfőbb célkitűzése a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentéséhez kapcsolódó intézkedések iskolai szintű támogatása, valamint szakmai megoldások kidolgozása az iskolák szervezeti kultúrája fejlesztésének és a pedagógusok módszertani repertoárja bővítésének elősegítésére.
A kötelező tanórákat a tantárgyi tartalmat dúsító "Komplex órák" (a DFHT tanítási-tanulási stratégiáját alkalmazó, a tantárgyi tudástartalmakat az alprogrami kapcsolatokon keresztül tanító komplex órák) erősítik, amelyek a tudástartalom kb. 30%-át hordozzák. A "Komplex órák" esetében a tudástartalmak kereszttantervi kapcsolatai mellett a DFHT tanítási-tanulási stratégiája, valamint az alprogrami kapcsolódások is megjelennek. Ezen órák esetében a tantárgyakon átívelő transzverzális készségek fejlesztése is megjelenik. A Komplex Alapprogram szerint működő iskolákban a kötelező közismereti tárgyak szervezési keretei lényegesek, és nem feltétlenül változnak, azonban kiegészítő elemként a napi programba beépül a "ráhangolódás" (heti 1–5 órában), az érdeklődéshez és egyéni igényekhez igazított "A Te órád" (a tanuló által szabadon választható foglalkozás, heti egy–két órában), valamint az alprogrami foglalkozások (mind az öt legalább heti egy alkalommal). A Komplex óra A "Komplex órák" esetében a tudástartalmak kereszttantervi kapcsolatai mellett a DFHT tanítási-tanulási stratégiája, valamint az alprogrami kapcsolódások is megjelennek.
Felzárkóztatást és tehetséggondozást egyaránt magában foglal a módszer. A tanároknak éppen ezért olyan tanítási órákat szimulálnak, amelyek a gyakorlatban mutatják be, hogyan lehet a korábbiaknál sokkal élvezetesebb, a gyerekekre szabott feladatokkal megtartani egy-egy órát. A szimulációs gyakorlat lényege, hogy maguk a képzésben részt vevő tanárok ülnek be az iskolapadba, és végzik el azokat a csoport- és egyéni feladatokat, amelyet a tanár (ebben az esetben a képzést vezető) kér tőlük. Mindez azt is magában foglalja, hogy a tanárok képessé válnak az ilyen típusú órák megszervezésére, amely sok előmunkát és otthoni felkészülést is igényel – figyelmeztetett Bácsi János. Az utóbbi harminc év legsikeresebb pedagógiai programja lehet ez, ha sikerül végig vinni – jelentette ki a szakember. Bácsi János szerint az eredményesség és a hangulat az iskolábanmaradás kulcsa (fotók: Szabó Luca) Az Alsóvárosi Általános Iskola tanárainak közel 90 százaléka vesz részt az iskolaelhagyás csökkentését célzó továbbképzésben.
Jobb volna a procedurális tudásra építkezni, amelynek lényege, hogy a megszerzett tudásanyag (gyakorlati) használatára tanít meg. A kezdőlépések ebben az ügyben megtörténtek. B. P. * * * – Minden, ami Szeged! Tartson velünk a Facebookon is!
Ingyenesen, pályázat keretében. Mint megtudtuk, eddig a SZTE tágabb vonzáskörzetében (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében) ezernél több tanár teljesítette a képzést. Ez a szám rövid időn belül 3 ezerre fog emelkedni, betudhatóan annak, hogy a képzések (összesen 120 órás) jelenleg is több szegedi és a régióbeli iskolában folyik. Kétfajta módon mérik a pedagógiai munkát – jelezte a szakember. Az egyik eredményesség, a másik a hangulat. Az előbbi azt jelenti, hogy az átadott tudásanyag mekkora részét sajátították el a diákok. Az utóbbi, hogy mennyire szívesen tanul a gyerek. Ha e kettőben egyszerre tud az iskola előrelépni, akkor kevesebb lesz az iskola-elhagyás. Az unió finanszírozta továbbképzés ezt célozza. Az elmondottakhoz Bácsi János még valamit hozzátett, ami segít jobban megvilágítani, miért nem teljesít ma jól a magyar iskola(rendszer). A magyar iskola a deklaratív tudásra épít. Vagyis tananyagot tanít, és nem foglalkozik azzal, hogy ezt a tudást hogyan tudja a diák alkalmazni.