Add comment for this object Saját megjegyzésed:
Ennek a veszélynek a megelőzésére tehát a helyiség felé eső, meleg oldalon levegőzáró rétegre van szükség: erre a célra akár a belső burkolat tapaszolt és az összeillesztéseknél gondosan tömített gipszkarton vagy gipszkötésű rostlemez lapjai, akár a szigetelés és a burkolat közé helyezett, átlapolt és összeragasztott polietilénfóliák megfelelnek. Amennyiben a levegő lezárásához a fóliákat választjuk, azok egyúttal a párazáró réteg szerepét is betöltik, vagyis elzárják az épületelemeken pára formájában áthatoló nedvesség útját. Ennek mennyisége ugyan nem nagy, ha azonban áthatolását nem akadályozzuk meg, akkor a fal belsejében lecsapódhat és ott károkat okozhat. A belső szigeteléshez alkalmazhatunk szendvicspaneleket, de faléc tartószerkezetből és hőszigetelő táblákból kialakított előtét-héjazattal is megoldhatjuk. A gipszkarton lapokból álló burkolat alatt polietilénfólia alkotja a párazáró réteget. Ha szigetelőanyagként polisztirolt alkalmazunk, akkor a szokásos belső klimatikus feltételek mellett általában megvalósítható a párazáró réteg nélküli kivitel is, mivel ennek az anyagnak a páradiffúziós ellenállása nagy, és a párazárás szempontjából nagyon előnyös.
Előtéthéjazat utólagos belső oldali hőszigetelésnél: Az utólagos belső szigetelés általában előtéthéjazatnál vagy szendvicspanelekkel készíthető el. Az előtéthéjazatnál a külső faltól függetlenül, attól mintegy 20 mm távolságban egy fém tartószerkezetet állítunk fel. Ezt a mennyezethez és a padlóhoz erősítjük, magával a fallal semmilyen kapcsolata nincs. A fal és a tartószerkezet közé vékony hangszigetelő lapokat helyezünk el, hogy a hang-hidakat megakadályozzuk. A fémprofilok közé legalább 50 mm vastag ásványi gyapot szigetelőlapokat szorítunk be. A szendvicspanelek ezzel szemben szigetelőanyaggal kasírozott gipsz építőlapok, amelyeket tömör fugákkal közvetlenül ráragasztunk a falra. Amennyire hatásosan képes a belső szigetelés a falfelületben meglévő hőhidak megszüntetésére, annyira nagy annak a veszélye, hogy a korábban elhanyagolható hőhídhatásokat felerősíti, valamint, hogy a belső oldalon utólagosan elhelyezett szigetelőrétegek új hőhidakat hoznak létre. Szerkezetek csatlakozásánál kialakuló hőhidak: Ilyen hőhidak ott alakulnak ki, ahol a külső falakhoz belső falak csatlakoznak vagy a falra kívül szigeteletlen betonfödémek fekszenek fel.