Add comment for this object Saját megjegyzésed:
A szelíd, l emond az agresszív önérvényesítésről. Aki éhezi, szomjazza az igazságot, az a személy, Isten tanítása szerint kíván élni. Az irgalmas, a megbocsátás mellett, a segítségnyújtást is gyakorolja, és toleráns. A tisztaszívű személy, b izalommal teljes lelkületű. A békeszerző, képes a kiengesztelődésre, magával is, másokkal is, és Istennel is. A Nyolc Boldogság, pont nem azokat nevezi boldognak, akiket a mindennapi világi felfogás annak tartana (híres, sikeres, gazdag színész, sportoló, üzletember, zenész stb. ), ebben van a boldogmondások (a makarioszok) nézőpontváltása, paradigmaváltása. Krisztus követése a Hegyi Beszédben, a Nyolc Boldogság útján, egy folyamat. A Hegyi beszéd egy program, melyet lépésenként lehet megvalósítani. A folyamatban előfordulhat növekedés és visszaesés. Első boldogság a legfontosabb, rá épül a többi. A Boldogságmondások egymásutánisága nem véletlen, lépcsőfokok az egyes boldogságok. A Boldogságmondások, megvigasztal, meghívóan akar szabályozni. A boldogságmondások azt tükrözik, azt üzenik, hogy a hívek, tudnak veszíteni is a világban, (vagyis nem világi módon sikeresek) a túlvilági nagyobb nyereség reményében.
Összefoglaló ELŐSZÓ A nyolc boldogság talányos mondatainak olvasásakor néha incselkedően suhan át tudatunk mélyén a kérdés: "Vajon tényleg boldogok a boldogtalanok? " Hiszen a mindennapi gondok megoldásába belefáradt emberi eszünkkel nehezen értjük meg, hogy miért társítja Urunk a boldogság szót olyan létállapotokhoz, melyeket mi a hétköznapokban inkább boldogtalanságként észlelünk. Valóban zavarba ejtő az az ellentét, amely a nyolc boldogság kijelentéseiben feszül, s aki az íráselemzés szabályai szerint csupán hideg ésszel és logikával igyekszik megvizsgálni ezeket az isteni titkoktól terhes mondatokat, az könnyen kudarcot vallhat. Jézus szavai ugyanis itt - mint megannyi más esetben is -, túllépik az emberi értelem korlátait, és csak azoknak engedik megsejteni jelentésük mélységes tartalmát, akik a szívükkel közelednek hozzájuk.
Jézus a nyolc boldogságban nem mondja azt, hogy a földi jólét akadálya lenne a boldogságnak. Azt sem kéri, hogy legyünk nincstelenekké, szegényekké, vagy becsüljük le a világ értékeit. A többért, jobbért való küszködés, az anyagi javak lehetnek eszközei a boldogságnak, de nem képezik a boldogságot, sőt tagadhatatlanul veszélyt és kísértést rejtenek magukban. Egy milliomos vajon mennyire érzi a szükségét annak, hogy hálát adjon Istennek és hozzá forduljon? Vajon könnyen szegény tud maradni lélekben? Aki erősnek, hatalmasnak érzi magát, az mennyire fog Isten igazsága után vágyódni? Vajon Isten törvényei szerint lesz igazságos, vagy a saját elképzelései szerint? Ha most, azonnal meg kellene fogalmaznom a saját életem és boldogságom lényegét, vajon mit mondanék? Kovács Gergely/Magyar Kurír
Mindenki boldog lehet. A boldogságnak törvénye van – elégséges aszerint élni. Vajon hányan vagyunk tisztában ezzel? Bár nem törli el és nem írja felül a tízparancsot, mégis nyugodtan mondhatjuk, hogy a nyolc boldogság maga az új törvény. A lényeges különbség Mózes parancsai és Jézus nyolc boldogsága (vagyis az Ó- és az Újszövetség) között ott van, hogy az Ószövetséget gyakorlatilag meg lehet tartani külsőleg, vagyis úgy, hogy az ember nem azonosul vele. Ezt tették a farizeusok: látszólag minden előírást megtartottak, a legkisebbeket is. Ugyanígy megtehetjük mi is, hogy képmutatóan betartjuk a törvényeket, de ez még nem jelenti azt, hogy lélekben egyet is értünk azokkal. Így aztán nem is születhet boldogság ebből. A nyolc boldogságot ezzel szemben lehetetlen csupán külsőleg megtartani. Belső meggyőződés nélkül képtelenség olyanná tenni az életünket, amilyennek azt a nyolc boldogság leírja. Hogyan lehet csak látszatra tisztaszívűnek lenni? Lehet merő külső formaságból éhezni és szomjazni az igazságot?
Filozófusok, nagy gondolkodók sokat elmélkedtek arról és gyakran fejtegetik, hogy mi az emberi élet célja és értelme. Jézus válasza meglepően egyszerű: az ember életének célja a boldogság. Isten azért teremtette az embert, hogy boldog legyen. Sok mindenben különbözünk egymástól, egyvalami azonban mindannyiunkban közös: a vágy, hogy boldogok legyünk. És Jézus nem titkolja el a boldogság kulcsát, hanem a "hegyi beszéd"-ként ismert tanítás során nyolc boldogság formájában megosztja azt mindenkivel. Elmondja, hogyan lehetünk boldogok. Az első, ami nyomban a szemünkbe tűnik: a boldogság jézusi fogalma nem egyezik meg a mi hétköznapi felfogásunkkal. Nem azt jelenti, hogy jól érzem magam, hogy nincsenek gondjaim. Hajlamosak vagyunk ugyanis azt hinni, hogy a boldogságunk rajtunk kívüli tényezőktől függ: pénztől, jó munkahelytől, sikertől, befolyásos pozíciótól, egészségtől, csinosságtól és hasonlóktól. Jézus azonban azt mondja, hogy a boldogság nem a rajtunk kívül álló és sokszor tőlünk független körülményeken múlik.